Lézervágással fém és nemfém szerkezeti anyagokat lehet különféle vastagságúra vágni. Alapját egy koncentrált lézersugár képezi, mely a munkadarabot elérve, felmelegíti azt, melynek következtében az anyag elolvad vagy elpárolog. Lézersugárral egyetlen, akár fél milliméternél is kisebb átmérőjű pontra lehet fókuszálni, így egy rendkívül precíz eljárásról van szó.

Amennyiben a lézervágás során nagyobb hőmérséklettel dolgozunk, mint a munkadarab hővezető képessége, akkor a lézersugárral teljes mértékben át tudunk hatolni az anyagon. Ilyenkor beszélünk vágási munkafolyamatról. Lézervágási eljárás alatt a lézersugár érintkezik az anyaggal, így maga az eszköz sem használódik el, hiszen nincs szó erőkifejtésről, illetve a megmunkált anyagon sem okozunk számottevő sérülést, deformációt.

Összetettebb formák gyorsan és precízen vághatók lézervágással, hiszen a sugárral vékony és egyben koncentrált rés vágható ki a megmunkálandó felületen. Ezzel az eljárással kitűnő minőségű vágás hozható létre, ezért nem igazán lesz szükség utómunkára sem. Többféle típusa ismeretes, mint például a szublimációs vágás, a lángvágás vagy az olvasztó vágás. A vágandó alapanyaghoz mérten kerül meghatározásra a legideálisabb lézervágási eljárás. Ehhez figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a vágandó alapanyag tulajdonságai, a költséghatékonyság, a minőség és az alkalmazandó gáz típusa. A pontos és szép végeredményből adódóan sok területen alkalmazható: a gépipartól kezdve, a repülőgépgyártáson át, egészen a hajóépítésig.

A szublimációs lézervágási eljárást olyan anyagok megmunkálásakor hasznosítjuk, melyek nem rendelkeznek olvadásponttal. Ilyen a kerámia, a plexiüveg vagy éppen a fa, melyek ezen eljárás alatt szilárdról gáz halmazállapotúra változnak. Ezzel szemben az olvasztó eljárás során a megmunkált anyagot olvadáspontjára hevítjük fel. Az így keletkezett olvadékot nagy nyomású segédgázzal kifúvatjuk a vágórésből. A segédgáz a legtöbb esetben nitrogén, ám ha ezzel kémiai reakcióba lépő anyagon dolgozunk, akkor helyette többnyire argont használunk. Olvasztó eljárással ötvözetlen és gyengén ötvözött acélokon is dolgozhatunk, melynek végeredményeképp egy oxidmentes vágási felületet kapunk.

Lángvágási eljárással a munkadarabot a gyulladási hőmérsékletére hevítjük fel, majd nagy tisztaságú oxigénben égetjük el. Ezt kizárólag olyan alapanyagok esetében lehet alkalmazni, amelyek olvadáspontja magasabb, mint a gyulladáspontjuk.