Már i.e. 3000 táján is hegesztettek? A hegesztés sokszor látványos, zajos, ragyogó szúrólánggal vagy vakító villamos ívvel végzett, heves szikraesőt keltő művelet. Vannak olyan módszerek is, amelyekben lézernyalábot, ultrahangot használnak, vagy egyszerűen a súrlódás keltette hőt veszik alapul.

 

Szokásos értelmezése szerint a hegesztés két fémdarab egyesítése hő közvetítésével. A fémfelületeket együtt megolvasztják, majd megszüntetik a hevítésüket. Ekkor a két fémdarab lehűl, közben részecskéik szorosan összekapcsolódnak. Időnként egy harmadik fémet is felhasználnak a kötés megerősítésére, és hegesztés közben össze is nyomhatják az egyesítendő fémdarabokat.

Az ókori civilizációkban használati és dísztárgyakat is készítettek hegesztéssel. I. e. 3000 táján Mezopotámiában (a mai Irak területen) már készült hegesztéssel díszített réztábla, az i. c. 1350-es évekből pedig fennmaradt Tutan-hamon egyiptomi fáraó hegesztett fejpárnája. Az i. sz. I. évezredben jelentek meg a hegesztett kardpengék, a szíriai Damaszkusz fegyverkovácsai készítettek a leghíresebbeket. Az egymás mellé tett lágy és kemény vascsíkok közé nagy széntartalmú anyagot helyeztek, mindhármat felhevítették, s addig ütötték, ameddig össze nem hegedtek. Ekkor már ismerték az acél előállítási módját, vagyis a vas és a szén ötvözését, de a kapott anyag igen törékeny volt. Ezzel a módszerrel – a kovácsoló-hegesztéssel – készült penge viszont erős ütéstől sem pattant el. Némelyik modern eljárás hasonlít az ősi módszerekre, de ma sokkal könnyebben elvégezhető, mert sokféleképpen irányíthatunk erős hőt a megfelelő helyre.


Lánghegesztés

Láng- vagy gázhegesztéskor valamilyen fűtőgáz – például acetilén vagy propán – és oxigén elegyét égetik el egy égőben – más néven pisztolyban -, s ezzel a lánggal olvasztják meg az összekapcsolandó felületeket. A két gázt külön-külön palack tartalmazza; a reakciójukban keletkező láng hőmérséklete a 3000 °C-ot is elérheti, ez elég magas ahhoz, hogy megolvassza az acélt és sok más anyagot. Rendszerint egy vékony fémrudat – hegesztőpálcát – is beletartanak a lángba: az is megolvad, és újabb fémként épül be a kötésbe. Némely gyártási folyamatban a fém összetevőket közvetlenül az összehegesztés előtt méretre vágják. Az autogén-hegesztőpisztoly anyagvágásra – például acél és öntöttvas vágására – is használható. Ezeknek a vastartalmú anyagoknak a vágásakor a szúróláng nagy hőmérsékletétől kiolvad az anyag, s részben el is ég. Az égés vegyi reakció: a fém a gázáram oxigénjével fém-oxiddá egyesül. Ám a szúróláng ereje általában elfújja a vágási felületről a megolvadt és oxidálódott fémet, a vágás helye tehát tiszta marad.